ÁLTALÁNOS SZOCIOLÓGIA
Tematika:
Emberi társadalom és kialakulása
Szociológia tárgya: társadalomtudomány körébe tartozik. Az emberi társdalom sajátosságaival foglalkozik, az emberi társadalmak működésével, szerkezetével, struktúrájával és az emberi társadalmak viszonyrendszerével. A társadalom tagjával, az egyénnel, valamint társas vagy társadalmi lénnyel v. szociális lénnyel.
Szociológia mint tudomány: a 19. század végén alakult ki.
Szociológia kialakulása:
- Ókor (PLATÓN, ARISZTOTELÉSZ = filozófia)
- 1600-1700’ ipari forradalom következtében új ismeretek által megszületett pl. a demográfia tudománya (népmozgalmi adatok), társadalomra vonatkozó következtetések születnek, ebből társadalmi folyamatokra is következtethetnek.
- 17. sz. második fele: politika tudomány kialakulása à elterjed a jogi gondolkodás (felelősségvállalás, törvényesség, jogszerűség)
- közgazdaságtudomány (piaci viszonyok elterjedésének köszönhető), kereslet-kínálat-profit szerzés az embereket önérvényesítésre készteti, s ez meghatározza a társas viszonyokat. Hogyan polarizálódik a társadalom, vagyoni helyzetbe kerülés à kettészakadás)
- lélektan: ezen belül a szoc.pszichológia párhuzamosan alakul ki a szociológiával
- 19. sz. végére önállósodik a szociológia
Hozzájárultak kialakulásához:
- Conte: (francia) Az 1800’-as évek elején pozitivista szemlélet alapján próbálja meghatározni a szociológiát. Megpróbálja a társadalmat és a társadalomtudományokat a természettudományokra jellemző egzakt (mérhető) módon leírni. Kísérlete nem járt sikerrel.
- Marx: osztályelmélet kidolgozása a társadalom tagolódásával kapcsolatos. Kibővítette formáció elméletével: őstársadalom-kapitalizmus. Termelési mód fogalmát használta a különbség leírására. A gazdasági szabályozás, az osztályharc is hozzá tartozik. A társadalmat osztályokra bontotta és ez alapján jellemezte.
- Weber: 18. sz. második felének közepe-vége. Politika tudományhoz kapcsolódik elmélete. Társadalmi struktúraelméletet alkotott. A társadalom szerkezetének különböző dimenziói vannak (gazdaság, hatalom, életmód, megbecsültség). Elsőként alkotta a többdimenziós társadalmi struktúra modellt. Elemzés fő módszere a történeti szemlélet alkalmazása lesz. A megértő szociológia alapítója.
- Dürkheim: (fr. szociológus – Öngyilkosság c. műve) Milyen okok vezetnek odáig, hogy az emberek öngyilkosok legyenek. Az öngyilkosságnak társadalmi okai vannak, nem egyéni szubjektív tényezőként, hanem társadalmi tényként kell kezelni. Mi tartja össze az emberi társadalmat, milyen együttműködés alakul ki a társadalom tagjai között.
- 20. sz.: szociológiai iskolákat létesítenek (Chicago, Frankfurt). Németországban lehetetlenné teszik működését a nemzeti eszmék => emigrálnak az USA-ba. Iskolák alapítását szorgalmazzák Chicago-ban. Itt végeznek elsőként olyan empirikus vizsgálatokat, mint pl. városszociológiai vizsgálatok, hogyan épül fel egy város lakossága, kultúrantropológiából vesznek át módszereket. Új irányzat: funkcionalista iskola, sturkturális iskola és annak képviselői. PARSONS a társadalmat alrendszerekre osztotta (4) hasonlóan WEBER-hez:
1. politika
2. gazdaság
3. kultúra
4. család.
Minden alrendszernek központi funkciója van és médiája: politika-hatalom, gazdaság-pénz, kultúra-normák, család-minta, fenntartás ellátás
- 30’-as évektől még több iskolát alapítottak. Szimbolikus, interakciós alapokra épül. A társadalmi különbséges vizsgálata (pl. Margaret Mehr hullakereskedelmi vizsgálata). Működésükben viszont hasonlóságok vannak az egyes társadalmi rétegek között, a működés eszközei másak.
- napjaink: PIERRE BOURDIEN (fr. szociológus) Marxi hagyomákat követ. Az emberi kapcsolatokat tőkeként lehet funkcionálni.
Szociológiai vizsgálatok megindulása Magyarországon:
- szociográfia készítése a I. vh. után (társadalmi leírás); Ilyés Gyula (Puszták népe), Veres Péter, Földes Ferenc
- a II. vh. után keresték a megnyilvánulás formáit az emberek, majd csak a 60’-as évek végén FERGE ZSUZSA felkérést kapott egy vizsgálat elkészítésére à megszületett az első rétegzési modell. Elkezdték vizsgálni, hogy az iskola milyen szerepet vállal a különbségek megszüntetésében (Gazsó Ferenc). Később újabb rétegződési vizsgálatok (Kolosi, Szelémi). A szociológia intézményrendszere is kialakul (ELTE).
- Hogyan tagozódik a társadalom és milyen szerepe van? Az emberke egyenlőtlenül helyezkednek el, s ez nem változik.
- Milyen dimenziókban lehet kimutatni az egyenlőtlenséget az emberek között.
- Hogyan lehet leírni tudományosan ezt az egyenlőtlenségi rendszert.
Társadalmak szerkezete
Társadalmi szerkezet vizsgálata: minden társadalmat jellemez a termelés és a redisztribúció. Keresetek elosztásának alapja:
- Társadalmi hasznosság
- Életkor
- Végzettség
Mindegyik egyenlőtlenséget mutat. Hatalmi különbözőség, lakóhely. Egy társadalom belül az adott egyenlőtlenségi viszonyok adják a struktúráját a társdalomnak. A struktúra a társadalmi egyenlőtlenségi viszonyok modellezése.
Anómia állapota: norma nélküliség (Dürkheim). A régi rend fölbomlik, az új nem veszi át szabályozó szerepét az emberek viselkedésében. A szabályok rendezik az emberi kapcsolatokat, biztonságot nyújtanak (fix munkahelyek). pl. Nem tudom ellátni a családot, ha nincs munkám. Fölbomlik a rend, nem lesznek szabályok, ami szerint éltem.
Az emberek sokkal könnyebben fognak ilyenkor a társadalmi normákkal szembeütköző módon viselkedni, deviánsan, mert társadalmon kívülinek érzik magukat. Ebben az állapotban azért több az öngyilkosság, mert ez is a társadalmi normák elutasítását jelenti (Dürkheim).
Öngyilkossági mutatók: Anómiás öngyilkosságot nemcsak társadalmi
okok eredményezhetik. Az egyén nem tud azonosulni az új normákkal:
- egoista öngyilkosok
- altruista öngyilkosok.
Koronként, társadalmanként változik az öngyilkosság (Japán) megítélése. Különböző társadalmi csoportoknál más-más mértékben fordul elő. Bács-Kiskun megyében kiemelkedően magas az öngyilkosság aránya (gyógyszeres-mérgezéses, akasztásos). Oka, hogy sok az elzárt település, tanya és az öngyilkosság a probléma megoldási mintájának számít, a szubkultúra eleme lesz.
A fiatalok öngyilkossági kísérlete magasabb, mint az öngyilkosság. Életkoruk folytán segítséget várnak. A tényleges öngyilkosságok számra az időskorúaknál magas. A nőknél sokkal magasabb a kísérletek száma, mint a férfiaknál. Ez a társadalmi helyzettől is függ. A férfiaktól határozottság az elfogadott. Az időseknél magányosodás az ok.
A szociológiai kutatás menete: A társadalmi valóság megismerésének menete.
Lehet interjú, dokumentum készítés és megfigyelés is.
A társadalmat a szolidaritás tartja össze (Dürkheim):
1. mechanikus: megegyezésen alapul
2. organikus: a különböző társadalmi szerepek között kialakul egy társadalmi együttműködés.
Szerves egységet képeznek a társadalom tagjai. Szükség van irányításra. Ez a foglalkozás szerinti tagozódás alapja.
A társadalom összetartó erejének alapja a cselekvés (Weber):
a. célracionális cselekvés: mérlegelés
b. értékracionális cselekvés: szabály, norma, érték
c. affektív cselekvés: érzelmi állapot
d. tradicionális cselekvés: mélyen gyökerező szokások húzódnak meg mögötte.
Cselekvésünket is ez fogja meghatározni à orientáció alakul ki. Egy-egy cselekvésünkben ezek nem teljesen különíthetőek el. Mindig mérlegelés és döntés után következik-e, hogy mit és hogyan teszünk. A mérlegelés a társadalom mozgatórugója. A racionalitás megjelenési formája a bürokrácia: szakít a társadalom azzal a hagyománnyal, hogy a társadalmi ügyek intézéséhez nem kell szakértelem, ő pont az ellenkezőjét mondja. A modern társdalom működésének elengedhetetlen feltétele a szakértelem, aminek pontosan meghatározottnak kell lennie.
Társadalom tagozódása többdimenziós struktúra szerint:
Az együttműködés alapja a kooperáció. Különböző foglalkozásoknak más-más lesz a társadalmi megbecsültsége, presztízse. Ehhez pénz és hatalom társul. A dimenziók mentén az egyének elhelyezhetőek, csoportba rendezhetőek. A társdalom tagjai vertikálisan (hierarchikusan) és horizontálisan (nem, kor, lakóhely) is elrendezhetőek. A hierarchia elrendeződés a fontosabb tényező. A nominális különbségek gladuálissá válnak.
WIGHT dimenziói:
Meghatározzák az egyéni társadalmi struktúrát. A 3 dimenzió egymással szorosan összefügg.
Teodor Geiger dimenziói:
Lenski 7 dimenziós modellje:
Minden dimenzióban elhelyezhetők a társadalom tagjai. E modell alapján osztályrendszerek egymás mellettiségét feltételezi. A fejlett ipari társadalomban a foglalkozási dimenzió a legfontosabb. 10 kategóriába sorolják a társadalom tagjait, hierarchiába rendezik őket:
1. tőkés vállalkozók 6. irodai alkalmazottak
2. hivatásos politikusok 7. kereskedelmi foglalkoztatottak
3. menedzserek 8. munkások
4. katonatisztek 9. parasztok
5. értelmiségi szakemberek 10. munkanélküliek
A struktúramodell alapján nem biztos, hogy mindenkit el lehet helyezni, inkább csak a megértést segíti. Próbálja azokat a működési viszonyokat meghatározni, amelyek társadalmi egyenlőtlenségeket termelnek illetve újratermelnek.
A társadalmi struktúra mindig viszonykiemelő kategória, amely segítségével az egyenlőtlenségek rendszerét próbáljuk feltárni.
Társadalmi struktúra vizsgálata:
Társadalmi tagozódás: a társdalom valamilyen hierarchia mentén szerveződnek.
Társadalmi kategóriák tagozódás szerint:
- rétegekbe helyezik a társadalom tagjait az egyenlőtlenségek mentén
- státuszcsoportok
- osztályok
Rétegződési modellek: empirikus vizsgálatok alapján készítik.
1. FERGE ZSUZSA: munkajelleg csoportokra tagolta a társadalmat. Tagozódás dimenziói: iskolai végzettség, jövedelem, foglalkozás, lakóhely.
- vezető és értelmiségi
- középszintű szellemi
- irodai dolgozó
- szakmunkások
- betanított munkások
- segédmunkások
- mezőgazdasági fizikai dolgozók
- nyugdíjasok vagy inaktívak.
Ez az 1960-as évek magyar társadalmának tagozódását tárta föl. A jövedelemviszonyok nemcsak az emberek foglalkozásából adódtak, hanem a redisztribúcióból is. Ezért az előző modell a 80’-as évekre már nem állta meg a helyét.
A 2. gazdaság kiépülése kezdődött meg (GMK-k ideje). A hivatalos munka idején túl dolgoztak, ugyanazt a tevékenységet végezték, mint egyébként, jövedelem kiegészítés céljából.
A hivatalos tagozódás mellett az emberek társadalmi státusza teljesen megváltozott. à új rétegződési modell vált szükségessé, nem egyértelműen a munka jellege határozza meg a társadalom tajgait, és nem is célszerű a rétegekbe helyezés. Inkább státuszcsoportokba kell helyezni őket.
2. KOLOSI TAMÁS: státuszcsoportok szerinti rendezés (7 dimenzió alapján 12 státuszcsoport):
Dimenizók:
1. jövedelem 4. életmód, életkörülmények 7. kultúra
2. iskolai végzettség 5. fogyasztás
3. lakóhely-lakókörnyezet 6. érdekérvényesítés
Minden dimenzióban kapott egy pontszámot az illető, s ez alapján egy indexet. Ezek az ember társadalmi helyzetét határozzák meg.
Hierarchiája: elit a legmagasabb, legalul a depriváltak (lehetőségeiktől megfosztott) állnak.
Mobilitás
MOBILITÁS: mozgás. Azoktól a folyamatoktól, amelyek egyének és családok társadalmi mozgását írják le. Egyik generációt a másokhoz viszonyítva. Egy adott egyén életpályája során bekövetkező életmódváltozás.
Házasság révén:
- a nemzedékek közötti mobilitás
- a nemzedékeken belüli mobilitás
- házassági mobilitás (mindig az apa helyzetéhez viszonyítjuk).
Mobilitás dimenziói:
- foglalkozás
- műveltség
- anyagi helyzet
- lakóhely.
Ezek együttesen adják a státuszt.
Általában kérdőíves vizsgálattal tárják fel. Reprezentatív módszerrel készülnek (TK mobilitási táblázat)
Mobilitást befolyásoló tényezők:
Különböző társadalomban, különböző korokban különböző mobilitással rendelkeztek. India pl. merev kasztrendszerű társadalom volt. A mobilitás fölfelé és lefelé irányuló mozgás.
A társadalmi rendszer jellege:
Attól kezdve, hogy a társadalmi jogegyenlőség megfogalmazódott, elviekben korlátlan lehetőségeink vannak, gyakorlatban viszont nem, mert nem mindenki tud azonos javakat szolgáltatni családja számára.
Olyan pedagógiai eszközöket alkalmaznak, ami elősegíti, hogy mindenkinek egyforma esélye legyen. Egy társadalmon belül más-más társadalmi csoportoknak más-más mobilitási esélyük van. Legnagyobb mobilitási eséllyel a társadalmi hierarchia középső részén elhelyezkedők rendelkeznek.
Demográfiai helyzet: Bonyolult mozgások vannak a társadalom rétegei között. Ezeket lehet erősíteni, gyengíteni politikai eszközökkel.
- A társadalom esélyteremtő eszköztárából kiemelkedik az oktatás.
- A gazdaság fejlődése: a gazdaság szabályozza, a mobilitást serkentheti, gátolhatja.
Többlépcsős mobilitás: úgy változtatja az emberek életét, hogy az a a személyiségre nézve káros.
Mobilitási tendenciák:
- a nők társadalmi helyzetének a megváltozása a női jogok kiterjesztése után robbanásszerűen tette mobillá a női rendhez tartozó embereket. A nők így önmaguktól képesek jobb társadalmi helyzetet kialakítani, nemcsak házasság révén. A felsőoktatásban pár %-kal magasabb a nők aránya.
- korlátlan lehetőségekként jelölt társadalom pl. Amerikában, már nem létezik.
- a különböző országok közel azonos mobilitási esélyt adnak a társadalom számára (azonos fejlettségi szintű országok)
- A strukturális mobilitás általában megszűnt, inkább a cirkuláris jellemző à helycserés mobilitás. Önmagát szabályozza. A hirtelen fejlődő ipar nagy munkaigénnyel lépett fel, mezőgazdasági munkásokat tanítottak (csökk.) és ipari munkásokat (nő). A munkások lakóhelyet változtattak, munkahelyük, jövedelmük, képzettségük szerint.
A mobilitásban a nők és férfiak között különbségek vannak. A nők társadalmi helyzete kedvezőtlenebb mint a férfiaké. Ez a nemi egyenlőtlenségek és társadalmi rétegződés problémáihoz vezet minket.
Hogyan transzformálódnak a nemi különbségek osztálybeli különbségekké?
A hatalomból, gazdagságból, műveltségből kisebb mértékben részesülnek a nők à mert a nemi különbségek igen mélyen beágyazódtak, társadalom politikai eszközökkel sem igazán lehet változtatni rajtuk. Évezredeken keresztül a nők nem rendelkeztek foglalkozással, háztartásokba volta bezárva. Ahhoz, hogy helyzetüket megváltoztassák, a közel 100 év nem volt elegendő, és a helyzetet nehezíti, hogy a jelenlegi foglalkozásuk párhuzamosan létezik a háztartással. A családon belüli munkamegosztásban a munkák nagy részét a nők végzik à a karrier mobilitás sokkal kisebb mértékben jellemző a nőkre, mint a férfiakra. A nemzedékek közötti mobilitásnál javulnak a nők esélyei. Kiemelkedik a dimenziók közül az iskolai végzettség, amelyben rohamos javulás figyelhető meg. A makro társadalmi tényezők ugyanakkor oly mértékben befolyásolnak, hogy azok a nők, akiket sikeresnek tart a környezetük, nem rendelkeznek családdal.
Változást akkor tapasztalhatunk, ha a társadalom szokásrendszere gyökeresen átalakul. A háztartási munkák megoszlása elősegíti a karrier mobilitást. Családpolitikai eszközökkel ez befolyásolható lesz, más része nem, mert a családi szocializációs hatás olyan erős, hogy 1 generáció által nem képesek változásra.
Elit: kiemelkedően jó lakókörnyezetben élnek, magas fogyasztással, kulturális javakból maximálisan részesülnek, politikai érdekérvényesítésük kiemelkedő. Mind a 7 dimenzióban a legmagasabb pontszámot érik el. Ez a társadalom nagyon kis része, néhány %. Pozíciójukat eredményesen tartják meg, nem mobil réteg.
Depriváltak: megfosztottak a lehetőségektől, a javaktól. Rossz érdekérvényesítés. Helyzetükön változtatni nem igazán képesek (hajléktalanok, munkanélküliek, etnikai kisebbség tagjai, cigányság jelentős része, állami gondozás alól kikerültek, szegények).
Szegénység problémája: önmagát és családját eltartani nem képes.
Abszolút szegénység: a szegénységi küszöb alatt élnek.
Relatív szegénység: azonos társadalmi helyzetben élőkhöz viszonyítva szegény.
A szegénységi küszöb a létminimum, 2002-ben 25.000 Ft. Régen nem lehetett a szegénységről beszélni, ma már problémaként kezelik. A szegények alacsony rendszeres jövedelemmel rendelkeznek (munkabér, jövedelempótló támogatások, munkanélküli segély, gyermekvédelmi támogatás). Amíg van jól élnek, utána éheznek. Nincsenek példák, hogy kell beosztani a jövedelmet. A szegénység egy sajátos életmód. Ez a társadalmi csoportnak szubkultúrájává válik. Egy csoport kulturális mintáival összesűrűsödik. Gyűjtögető életmód, amivel javítani tudják életüket. Mivel ez nem rendszeres, nem tervezhető. A rendszertelenség, tervszerűtlenség miatt időkeret nélküli, renyhe életmódot folytatnak. Ez a családon belüli gyerekekre is jellemző. Ha nem lát olyan példát, hogyan kell az időt, pénzt beosztani, nem tanulja meg. Nem fog érvényesülni a társadalomban, a szegénységből sem tud kitörni. Újratermelődik a szegénység. A szegénység nem tűnik el.
Oktatás és mobilitás: egyén társadalmi helyzetét nagymértékben meghatározó tényező.
Oktatás: generációról generációra felhalmozódó tudásanyag rögzítése. Régen intézmény nélkül, családi és egyéb keretek között történt. A kultúra közvetítésének társadalmi intézménye az ISKOLA.
Iskola kettős funkciója:
A két tényező összeegyeztetése fontos. A társadalmi pozíció betöltése során nem tisztán az iskolai végzettség a mérvadó.
Vannak olyan rétegek, ahova mindenki be akar kerülni, illetve ahova senki. A kettő közötti szakadékot ki kell tölteni. A jól működő társadalomban elvárható, hogy a legmagasabb státuszba mindenkinek egyenlő esélye legyen bekerülni a társadalmi származástól függetlenül à ESÉLYEGYENLŐSÉG
Az iskolának olyan stratégiákat kell kitalálnia, amelyek a társadalmi hátrányok csökkentésére irányulnak. A társadalmi igazságosság követeli az iskolától a kompenzáló stratégiákat. Fontos, hogy felfedezzék már az iskolába lépés időszakában az olyan gyerekekt, akiket fejleszteni, támogatni kell.
Tömegesítik az iskolát: régebben csak az elemit, most a közép és felsőoktatás is erre az útra lépett. Ha 50 %-a benne van a korosztálynak, már tömegesnek számít, ha 5-6 %, akkor elit jellegű az oktatás. Jelenleg még nem érte el a felsőoktatásban a 30 %-ot, kb. 15 év múlva érjük el.
TK Mobilitás táblázat 169. oldal és 170. oldal
I. Egyrészt függőleges besorolás: apa társadalmi helyzete
Másrészt vízszintes: a vizsgált személy társadalmi mobilitás (kereső nők)
Adatok: milyen arányban lett pl. a vezető értelmiség apának a gyereke pl. vezető vagy
szakmunkás. Annak van a legnagyobb esélye, hogy a vezető apának a lánya egyszerű
szellemi foglalkozású lesz.
Az átlóban lévők immobilak, a többiek mobilak. Ha összeadjuk,, hogy átlóba hányan
helyezkednek el, megkapjuk az immobilakat.
A kilépési kategória az összesen kategória az apa státuszához képest hova lépnek ki, pl.
vezető 7,7 %. A szakmunkások a legmobilabbak.
II. Honnan kerültek be egy adott társadalmi kategóriába és milyen arányban pl. vezetőké 24,2
%. Ez a belépési mobilitás.
Jobb szélen összesen: az arányok hány %-ot adnak.
Cirkuláris vagy egyszerű helycserés mobilitás: pl. szakmunkás apák gyerekei közül 200 vezető lesz, de akkor 200 vezető apa gyermeke szakmunkás lesz.
Szumma mobilitás – strukturált mobilitás = cirkuláris mobilitás
Strukturált mobilitás = széleloszlásokat egymásból kivonjuk.
720-1700
+ 3230-4900
+ 6050-3400
(Szumma / 2) : 100 = 26,5 % strukturális mobilitás
Ha mínusz előjelet kapok, akkor előjelet váltok, mert mindig az abszolút értékét kell venni. A strukturális mobilitás 26,5 %. Az összes mobilitás az átlón kívüliek összege: 42,8 %.
Cirkuláris mobilitás: Szum. mobilitás (42,8 %) – str. mobilitás (26,5 %) = 16,3 %
Amerikában a társadalmi gazdasági státuszt számítják ki: SES. Ez a legelterjedtebb, ez alapján nyernek besorolást.
A településtípusok és településviszonyok
Két alapvető típus: város és falu
Magyarország városokra és falvakra bomlik, de vannak még tanyák és burjántelepülések is.
Város: El kell különíteni egy funkcionális és urbanizációs szintet. Funkcionális szinten központi funkciót lát el, és ez a funkció megnyilvánul mind a közigazgatásban, mind a szolgáltatások rendszerében. Lakossága differenciált és nyitottság jellemzi a városokat. Ez jelentkezik abban, hogy képes befogadni más lakosokat, új szolgáltatásokat tud nyújtani.
Falvak vagy községek: az ott lakók igényeit csak korlátozott szolgáltatásokkal tudják kielégíteni. Zár, befelé forduló közösségekké szerveződnek. A differenciáltság alacsonyabb foka jellemzi a lakókat.
Urbanizációs szint alapján a városokban közművesített, szilárd burkolatú utcák találhatók, ezek a falvakban nem elvártak. A városokban tömegközlekedés, az egészségügyi szakszolgáltatás nyújtás, oktatásművelődési terület, legalább középfokú iskolai intézmény létesítése elvárható.
Az urbanizáció folyamata:
- az urbanizáció világszerte előrehaladott folyamat, ami városiasodást jelent. Ez azzal jár, hogy megváltozik a városon és falun élők aránya. A gyors ipari fejlődés indította el, kontinensenként és kontinensen belül eltérő szintjei vannak.
- az urbanizáció azt jelenti, hogy hogyan fejlődik a város és ennek a folyamatát írja le. Ez lehet 20-30, de akár 100 év is.
Aglomeráció: azon települések a város körül, amelyek lakossága minden nap kapcsolatot tart fenn a várossal. Ez csak nagyvárosok körül alakul ki. Ezek az övezetek egyre nagyobbak lesznek. Fejletlenek szolgáltatások szempontjából, fejlesztésükhöz nem dolgoztak ki koncepciókat és túl nagy érdekek nem is fűződnek ehhez.
Kialakulnak a lakóparkos övezetek is. Kb. 20-30 km-es körzetben épülnek a várostól. Ez a távolság egyenesen arányos az urbanizáció színvonalával.
Mennyire türközi a városon belüli
elhelyezkedés a lakosság helyzetét? Koncentrikus
körös ábrázolás:
o üzleti övezet (legbelsőbb)
o átmeneti övezet (állandóan változik lakosainak összetétele)
o munkások bérlakásos övezete (régi, az ipari fejlődés kezdetétől)
o munkások családháza övezete
o új bérlakások övezete (lakótelep építését jelentette)
o kertes, külvárosi övezet
Jól érzékelteti, hogy a különböző társadalmi rétegek erősen elkülönülnek a városon belül. Ezt szegregációnak nevezzük. A lakóhelyi elkülönülés a társadalmi távolságok növelését eredményezi.
Az urbanizáció tendenciája: egy dinamikus városfejlődés, országon belül a városban lakók aránya rohamosan megnő.
1. szakasz: első nagy ókori városok kialakulása
2. szakasz: több ezer évvel később ipari forradalom felgyorsította a folyamatot à rohamosan nőtt a városban lakók száma.
3. szakasz: a 2. világháború utáni időszak: meglévő városok lakóninak száma már nem növekedett, de fejlődő országokban megapolisz nagyságú városok alakultak: Mexikó, Sao Paolo, a világ legnagyobb városai lesznek, átlépik a 20 milliót az ezredfordulón.
Urbanizáció ciklikus elmélete: (Enyedi György): törvényszerűen újrakezdődő folyamatok
1. városrobbanás állapota
2. relatív dekoncentráció: a városok fejlődése veszít a lendületéből, de a városokhoz tartozó elővárosok hirtelen kezdenek sokasodni
3. dezurbanizáció: stagnálás következik be a városi lakosság körében, viszont megnő a falusi népesség száma.
Magyarország a 2. szakaszban van. Enyedi szerint a folyamatot befolyásolja, hogy milyen feltételeket tud biztosítani a társadalom, pl. munkahely, infrastruktúra (közlekedés, oktatás, eü-i szolgáltatások rendszere).
Befolyásoló tényezők:
- Kis települések küzdenek, hogy az iskolát fenn tudják tartani, ha nem tudják, akkor 2-3 település összefog és utaztatják a tanulókat (iskolabusz). Ha nincs iskola, elköltöznek a családok.
- A falvakban nagy mértékű a munkanélküliség a TSZ-ek megszűnésével à nagymértékű elvándorlás
o elnéptelenedett települések, falvak
o elöregedett falvak
o zárványtelepülések (nincs átmenő forgalom, nincs infrastruktúra)
A Dunántúlon nagyobb a munkalehetőség. Sok az üdülőfalu, ahol 10 állandó lakos van, a többi épületet pedig jól karbantartják hogy üdülőnek legyen kiadva.
Falusi életmód jellemzői:
- mindenki ismer mindenkit
- nincsenek bevásárlóközpontok
- gyors információáramlás
- városokba kell elmenni ruhát és élelmiszert venni
- konzervatívabb, zártabb életfelfogás
- fejletlenebb infrastruktúra (rossz utak)
- kevés kulturális, szórakozási lehetőség
- nagyobb élettér
- kisebb forgalom à tisztább levegő
- rossz tömegközlekedés
- a falusi ember nyitott, szerteágazóak a kapcsolatai
- 1 óvoda, 1 általános iskola
Városi ember:
- elszigeteltség (a közöny kialakulása az apátiáig is eljuthat: pszichés megbetegedések gyakorisága)
- jobb közlekedés
- felsőoktatás
- internet
- széles körű szórakozási lehetőségek
- városban a szórakoztatás üzletté vált
- eltérő életmódok figyelhetők meg egy városon belül is, különösen a nagyvárosokban, ahol az ún. etnikai szigetek alakulnak ki, melyeken belül egységes kultúra, egységes életmód alakult ki, de a különböző etnikai szigetek között nagy az eltérés az életmódot illetően à mindenki őrzi a saját kultúrájához való tartozást, pl. USA-ban spanyol negyed, kínai negyed.
Városökológia: a nagyvárosok egyes részei közötti társadalmi különbségek kutatása. Abból indulnak ki, hogy a növény- és állatvilágban érvényesülő ökológiai szabályszerűségekhez hasonlóan a nagyvárosokban is bizonyos városrészekhez kötődnek bizonyos tevékenységek. Különösen a deviáns viselkedés és bizonyos társadalmi problémák.
Burgesse: koncentrikus körök
- a városközpont az üzleti övezet
- átmeneti övezet: fokozatosan leromlott, szegények, prostitúció, alkoholisták, kaszinók
- jobb helyzetű munkások bérházakban
- munkások családi házai
- új bérházak
- ingázók lakásinak övezete, családi házas külvárosi terület
Szektorok: központtól É-NY felé legjobb módú rétegek lakóépületei illetve a dombokon és a nagyobb folyók partján.
Városmagok: a nagyvárosokon belül több városmag van, melyek köré független városrészek szerveződnek.
A demográfiai csoportok társadalmi jellege
Demográfiai besorolás: életkori csoportokba soroljuk a társadalom tagjait, de mivel más-mást ruház az egyénre, ezért más-más lesz a társadalmi helyük, közös vonások és eltérések vannak.
Fiatalság társadalmi helyzete: (18-30 év)
- dolgoznak vagy tanulnak
- szüleivel él vagy saját egzisztenciát teremtett
- közös vonás, hogy egzisztenciális gondok nehezítik a társadalmi működését. Életkezdés anyagi feltételei nem igazán biztosítottak. à nagy belső differenciáltságot mutat, hogy milyen esélyei lesznek az egzisztencia megteremtésére attól függően, hogy milyen a szülők vagyoni helyzete.
- ha a szülők nem támogatják, nem lesz lakásuk.
- a csoporthoz tartoznak. A csoport jelöli ki az egyénit. Közös ahogy élnek, szórakoznak, gondolkodnak, pl. öltözködés, hasonló helyre járnak szórakozni, ahova fiatalok járnak, mert az idősebbeket kinézik, a fiatalok nyitottabbak.
- Közös elem, hogy van jövőképük, különbség hogy ez vagy optimista vagy pesszimista.
- Közös elem a lázadás, ez megújítási törekvéseket hoz a társadalomba, ha van célja.
Ezek a közös és eltérő vonások alakítják ki az ifjúsági szubkultúrát. Ennek része lesz a deviánsok kultúrája is. A 70’-es években leginkább a csövesek számítottak deviánsnak a fiatalok között. Őket követte az aluljárók csoportjai. Aluljárókban verődtek össze, pl. break-esek, ami sajátos öltözködési és szórakozási móddal jár. De szubkultúra még a gördeszkásoké, snow-boardosoké, stb. Ezek teremthetnek divatot is.
A szubkultúrában nem mindig deviáns csoportok alakulnak ki, hanem konform, a kultúrával párhuzamosan alakulnak. A juppikra a konfrom kispolgári életstílus volt jellemző. Tudásuk és szerencséjük révén luxus életfeltételek között éltek, elegánsan öltöztek. Hedonista módon élvezték az élet örömeit. Általában menedzserek, társ és család nélkül ének, egzisztenciájukat maguk teremtik meg, nagy tudással rendelkeznek. Előkelő társadalmi származással rendelkeznek.
Ifjúság közös vonás:
- kitolódik a tanulás időszaka, egyre nagyobb arányban tanulnak
- a házasságkötés időszaka is kitolódik
- a házasság, mint együttélési forma egyre inkább elveszíti kizárólagosságát.
Időskorúak:
- az inaktivitás teszi őket összetartozóvá. Mégis sokan dolgoznak az egzisztenciális gondok miatt vagy úgy érzik, feleslegessé váltak, ami miatt mindent megtesznek, hogy újra dolgozhassanak. Nem olyan a családok struktúrája, hogy vissza tudnának illeszkedni.
- közös vonás a romló egészségi állapot, de ez sem jellemez mindenkit. Ezeket a gondokat kezelni kell, a társadalom viszont nem képes méltó módon kezelni à nem növekszik a reál nyugdíj. Az inaktív nyugdíjasok száma megnőtt, mert nincs biztosítva a reprodukció. Ezt társadalom-politikai eszközökkel kezelni kell.
- közös jellemző az elmagányosodás, főleg ha házastársuk meghalt à végleg magányossá válhatnak. Ezt a társadalomnak kezelni kell, pl. nyugdíjas klubok, társkeresők, stb. Lényegesebb lenne a környezete odafigyelése. Erősödik bennük az érzés, hogy feleslegesek.
- nem megoldott ápolásuk sem, mert ma a családok működése nem teszi ezt mindig lehetővé. Nem megoldás az ápolási otthon, inkább a házi ápolás előnyösebb.
- Több figyelmet, megértést igényelnek, ami nem könnyű a mentális, szellemi leépülés folyamata miatt. Kellő tapintattal nem igazán tudja kezelni a társadalom.
Értékek, normák, attitűdök és a hozzájuk
kapcsolódó vizsgálatok
Normák: viselkedési szabályok. Az emberek viselkedésében egyes momentumok a tudatosságot, mások a spontaneitást tükrözik. A tudatosság a tudatos, normakövető elemei a viselkedésünknek.
Normák fajtái: az együttélést, viselkedésünket szabályozzák.
- jogi normák (törvények formájában jelennek meg, legerősebbek)
- vallási normák (alapvető, erkölcsi normák épültek bele, hogyan lássuk a világot)
- erkölcsi normák
- szokások
- illemszabályok: megszegésük nem von semmit maga után.
A sorrend a normák szabályozási erejét is mutatja.
A normák társadalmakhoz kötöttek és ahogy változnak a társadalmak, úgy változnak a normák is. Az egyén számára nem mindig előnyösek, a társadalom működése szempontjából igen. Vannak olyan állapotok, amikor ellentmondásba kerülhetnek a normák.
Dürkheim: vannak norma nélküli állapotok is à öngyilkosság.
Érték: a kívánatosnak és a fontosnak a kifejeződése alapelvekben. Minden normakövető viselkedés értékekre épül. A legfontosabb értékek fogják szervezni hierarchiába a többi értéket à kialakul az értékrendszer.
Az értékrendszer empirikus vizsgálatokkal feltárható. Módja az életcél vizsgálat. Mit tartanak fontosnak az életben leginkább. A többi alárendelődik. (TK 492.)
Attitűd: meghatározott személyekhez, tárgyakhoz való viszonyunkat fejezi ki. A viszonyulásoknak vannak affektív (érzelmi) és kognitív (értelmi) és viselkedésben megnyilvánuló elemei.
Attitűd feltárási módszerek:
- skála technika: a 2 szélső pozitív illetve negatív, a közepe semleges (neutrális). A közepe mindig páratlan számú kell, hogy legyen.
- előítéletesség vizsgálata: Adorno dolgozta ki. (Eu-ból Amerikába vándorolt) a fasizmus (30’-as évek) utáni időszaktól kezdte foglalkoztatni a tudósokat.
Szükségletek: mindig az igényeink fogalmazódnak meg bennük. Az, hogy az igényeinket hogyan tudjuk kielégíteni az életszínvonalunk és életminőségünk fogja meghatározni. Az értékek közül az anyagi viszonyokat tükrözőket és a nem anyagi léthez kapcsolódókat is, és hogy hogyan határozza meg egy társadalom.
Protestáns etika és a kapitalizmus fejlődése (Weber, Marx): ahol egy profitorientált termelést indítottak be. Protestáns vallás: szűkös, puritán életmódot követel az emberektől à felhalmozás. A vallás tiltotta, hogy elszórják a pénzt à befektették à még több profit. Gazdagság jellemzi ezt a társadalmat, jól működő ipar, szolgáltatás, stb. Más vallásnál nyomorban éltek az emberek, nem tudtak takarékoskodni.
Weber: az értékek lesznek azok, amelyek meghatározzák majd a gazdaság a táradalom fejlődését, fejlettségét, nem pedig fordítva.
Életmód, Életstílus
Életmód: a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere.
Életmód elemei:
- kötött
- szabadon választható a szükségletek jellegéből adódóan.
Életmód vizsgálatával kapcsolatos kérdéseket:
- milyen tevékenységeket végzünk
- hogyan végezzük
- kik vesznek részt benne.
Tevékenységek:
- munka
- fogyasztás (biológiai szükségletek kielégítése)
- pihenés.
A szabadidő nem kötött, pl. eltölthetjük, ahogy akarjuk. Egy ember jellemzője lehet, hogy milyen életmódot él. Ebben vannak egyéni preferenciák, de emellett társadalmi meghatározottságot is tükröz, hogy ki milyen életmódot él.
Weber társadalmi struktúra elméletében az egyik szempont az életmód. Legalább olyan fontos, mint a hatalmi viszonyok és a politika. Összefüggés az életmód és a társadalmi státusz között van. (Kutasi, Losonczi)
Életstílus: a viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységek rendszere. Az életmód szabadon választott tevékenységeitől függ.
Életvitel: fogalma megegyezik az életstílussal. Az ízlésvilág is ide tartozik.
Habitus: Bourdieu fogalmazta meg: sajátos ízlésvilág. Lényege azt, hogy az ízlésünkkel, választásainkkal a társadalmi hovatartozásokat próbáljuk szimbolizálni. Az, hogy milyen szabadidős tevékenységet végzünk, döntően az határozza meg, hogy társadalmi pozíciónkat mivel tudjuk igazolni a külvilág felé. pl. Az elithez tartozó ember operaelőadásra járása, golf, tenisz, stb. és nem focimeccsre jár. Ezekből transzformálódnak a státusszimbólumok. Emiatt előítéletek alakulnak ki pl. sznobság. Erősíti a státuszszimbólum kialakítását, hogy mivel költséges szabadidő eltöltés, nem mindenki számára hozzáférhető.
Életmód kutatás: (Kutasi) életstílus csoportokra osztotta a társadalmat 9 dimenzió alapján:
A társadalmi csoport szubjektumaként kezelik a szegénységet.
Életmód kutatási módszerek:
A minták között van 1 rangsor és eltérések mutathatók ki:
- nem
- életkor
- iskolai végzettség alapján.
Reprezentáció: a következmények érvényessége a társadalom egészére kiterjed.
Értékpreferenciák:
- béke és a család a központi érték
- nemek szerint: a férfiak a sikert preferálják, a nők a család és nyugalom értéket
- iskolai végzettség szerint: magas végzettséggel rendelkező egyéneknek fontos az érdekelt munka végzése, fontosabb, mint a siker. Az alacsony végzettségűeknek a megbecsültség és az anyagi előbbre jutás.
- életkor szerint: fiataloknál a siker, idősebbeknél a megbecsültség és a család a fontos.
Értékrend típusba sorolás: az értékek fontossága alapján (Kutasi és Hankis). A típusok egymás mellett élnek a társadalomban. Az értékek pluralizmusa az egymásmelletiség.
Fundamentalista: egy értékrendszert fogad el, és ezt szigorúan be kell tartani.
Magyarország pluralista jellegű. Az értékrendszerek sokszínűek, sokszínű kultúrát testesítenek meg à multikulturális társadalom jön létre. Ennek elfogadásával törvények szabályozzák és biztosítják azokat a lehetőseket, amelyek ahhoz kellenek, hogy az ember saját értékei szerint éljen. Tipikus multikulturális ország: Kanada és USA. sok bevándorló kultúrája elősegítheti a multikulturális társadalom kialakulását.
Értékrend típusok Magyarországon (80’):
Életcélok szerinti típusok:
Deviancia
Deviancia: normaszegő magatartás, egy viselkedés leírásáról van szó. Deviáns viselkedésnek nevezzük azt a normaszegő magatartást, ami mind a környezetre, mind az egyénre káros. Negatív társadalmi folyamatokat jelöl és negatív viselkedést.
A 80’-as években egy kutatás indult ennek kapcsán. Társadalmi beilleszkedési zavarok kutatása. Ezzel a jelzővel egy címkézési folyamat indult el, mert negatív tartalma van. Ennek kikerülése érdekében a 80’-as években a fogalom használata visszaszorult, így a kutatás is. Ma pedig már a bűnözést jelzik ezzel a szóval.
Objektív jelenségként írják le a devianciát, ahol a fő probléma az, hogy milyen társadalmi tényezők, szubkulturális hatások vezetnek a devianciához.
Szubjektív problémaként, ahol a fő része a vizsgálatnak, hogy hogyan minősíti a környezte az egyént, és milyen címkével látja el.
Magyarországon az objektív irányzat az elterjedtebb. Nyugaton inkább a szubjektív.
Dürkheim azokat a társadalmi folyamatokat írja le, amik az anómiás állapotot idézik elő. Az anómia a tárasdalmi normák meggyengülésének az állapota. Ez a gyors és nagy társadalmi változások hatására erősödik fel.
Milyen típusokba sorolható a deviáns viselkedés?:
- öngyilkosság
- bűnözés
- alkoholizmus
- szenvedélybetegségek,
- prostitúció
- pszichés betegségek, zavarok
- elmebetegség
- homoszexualitás (bizonyos kultúrákban)
Közös sajátosságok:
- nonkonform à normaszegő
- beilleszkedési zavar párosul hozzá
- a társadalom működési zavarai felerősítik ezeket.
Minden tünet kialakulásánál szerepet játszik:
- akut feszültség: pl. elmagányosodás, családi viszály, férfi-nő kapcsolatok problémái, életpályával kapcsolatos feszültségek, iskolai kudarc.
- szocializációs folyamat zavara: harmonikus családi háttér és kortárskapcsolatok hiánya.
- eltérő norma és értékrendszerrel felépülő szubkultúra, deviáns szubkultúra
Ez minősíti a kultúrát is, nemcsak az egyedet.
Deviancia elméletek:
- Dürkheim anómia elmélet: az anómia a tárasdalmi normák meggyengülésének az állapota. Ez a gyors és nagy társadalmi változások hatására erősödik fel.
- minősítési elmélet: az emberek viselkedését nem maguk minősítik, hanem társaik, a környezetük. A címkék arra kényszerítik az embert, hogy ezek után olyan is legyen. Megerősíti a környezete ebben, és így deviánssá válik. Stigmatizálja, megcímkézi az embert. Nemcsak az emberek, hanem a társadalmi intézmények is stigmatizálnak. pl. a szegény szó is egy minősítés, tehát egy címke, ami kialakítja az előítéletes viszonyulást másokban.
- Mertoni anómia elmélet: minden társadalomban van egy cél, amit szeretnének elérni az emberek, ami felé orientálódnak. Pl. Amerikában a legfontosabb a siker. Ezt a sikert a társadalom csoportjai más-más módon tudják elérni. Merton azt mondja, vak aki csak normaszegő módon tudja elérni a csillogást. Valamiféle módon kezelni kell a devianciát. Nem mindegy hogy hogyan. Merton a vagyon elleni bűnözést (a célokat elfogadja, de meg nem engedett eszközöket alkalmaz) és a neurotikus, alkoholistát, kábítószer-fogyasztót, elmebeteget és öngyilkost emeli ki (nemcsak az eszközöket, hanem a célokat is elutasítja).
Szociális kompetencia az egyik kritériuma a jól tisztázott érték-, szokás-, normarendszere az iskolának.
Vétkeseket nem kereső iskola:
- ahol mindenki értékes, fontos, jól érezheti magát.
- ahol képes együttműködni gyermek a gyermekkel és gyermek a tanárral.
- ez egy idea, mert az iskolák tényleges működését a bürokrácia jellemzi.
Feladat: átalakítani, megreformálni az iskolákat ideálisokká. Fontos kritériuma ennek, hogy föl tudjam mérni az iskolák érték-, szokás- és normarendszerét. Mivel az iskola fő célja a nevelés, így törvényszerűen egy normarendszert alakít ki. Az iskola egy normatív világ.
A normarendszer kialakításánál a gyermeki szükségleteket, igényeket kell figyelembe venni. Különösen nehéz ez az olyan gyermekeknél, aki munkánk alanyai lesznek. Hogyan lehet elfogadhatóvá tenni a kívánatost. Csak akkor lehet elérni, hogy ez a kívánatos legitimizálódjon, ha normarendszert alakítunk ki. Kialakult egy normatív rend. Nagyon fontos eleme a jutalmazás, amivel megerősítjük a gyereket. Szankcionálás à mindkettőnek vannak hivatalos formális és informális formái az iskolákban. A hivatalos mindig a felnőtt felől érkezik. Az informális nagy része pedig a társadalomból.
A szankcionális normarendszer:
- megbüntetik a gyermeket
- kizárás valamiből, amiben nem kötelező részt venni (szegregáció erősítése)
- levegőnek nézik, amivel szintén az ellenkezőjét érik el.
Informális normarendszer: a közvéleményben fog leginkább megnyilvánulni. A közvéleményben ítéletek sűrűsödnek. Ellene szinte lehetetlen védekezni, így elszenvedi inkább. Az informális rendszer tipizálni, kategorizálni fogja a gyermeket, és ezekből szinte lehetetlen kikerülni.
Problémás gyerek: akit a közvélemény az elején beskatulyázott. Lehet hogy a gyerekek körében népszerű, de az biztos, hogy a tanárok körében népszerűtlen. Ez is azt bizonyítja, hogy nem jól működik a konszenzus.
Osztályközösségek: azon belüli társas kapcsolatok. Az osztály belüli társas kapcsolat a szociometria.
A szociometriai kérdőív lehetősége teremt arra, hogy feltárjuk:
- ki kivel rokonszenvezik az osztályból. Hogy kit tartanak alkalmasnak egymás közül egy közösségi feladatra.
- ki a népszerű: akire leginkább hasonlítani szeretnének vagy aki a tanár kedvence. Ennek a gyereknek modellnyújtó szerepe van, pl. talpraesett, divatos, jó kinézetű, jó beszélőképességű, határozott fellépésű a tanárokkal szemben, segítőkész, alkalmazkodókész, jó tanuló. Ezek a tulajdonságok az iskolai normarendszerekkel azonosak.
Formális normarendszer vizsgálat: egyszerűbb dokumentumelemzést alkalmazzuk. Elemezzük az iskola szankciórendszerét a házirendtől a naplóban szereplő beírásokig.
Szubkultúrák elmélete: a társadalmon belül vannak olyan csoportok, amelyek más kultúrát képviselnek, ami más norma és értékrendszerű. Fogalmát elsősorban a bűnözéssel kötik össze, pl. megélhetési bűnözés.
Deviancia, mint a szocializáció zavara: A szocializáció során nem alakult ki egy konform, normakövető magatartás, ezért az egyén deviánssá válik. Zavar van a szocializáció folyamatában.
Egyéni biológiai okokra visszavezethető a deviancia. Szondi Lipót megpróbálta mérési adatokkal igazolni a bűnözők eltérő alkati sajátosságait. Hatása mai napig érvényes. Kutatnak a bűnözést meghatározó gének után.
2 irányú magyarázat a devianciára:
- egyéni motívumokra vezetik vissza
- társadalmi működési zavarnak tekintik.
Deviancia típusok:
I. Bűnözés
Az a normaszegő magatartás, amikor viselkedésünk törvényekbe ütközik.
Jól feltárt adatokkal rendelkezünk különböző statisztikákból. A törvények a társadalmi együttélést szabályozzák. A bűnözésnek különböző irányai vannak. Legszigorúbb szabályozást szegik meg.
Bűnözés vizsgálata: Meglehetősen nagy számú a föl nem derített bűncselekmények száma. Az esetek száma nagymértékben függ a bűnüldöző szervek munkájától és a büntetőjog gyakorlatától. Különbséget tesznek a bűnesetek és bűnelkövetők száma között, hogy összehasonlítást végezhessenek.
Bűnelkövetők összehasonlítása:
- hányszor követett el bűnt (visszaeső-e)
- milyen életkorú
- milyen kulturális státusza van, gazdasági, társadalmi stílusa
A bűnözésről kialakult, hogy
- alacsony iskolai végzettséghez
- rossz anyagi helyzethez
- nagyvárosi életmódhoz kapcsolódik.
Fehérgalléros bűnözők: A 60’-as években angol szociológusok „fehérgalléros bűnözők” fogalmat alkottak. Magas gazdasági, politikai hatalommal bíró, a hierarchia csúcsán álló egyének követnek el gazdasági, politikai bűnöket. Ezek súlya sokkal nagyobb arányú, a közösségben mégsem alakul ki erős negatív attitűd, mert státuszukból adódóan jó kapcsolatrendszerrel és érdekérvényesítési mechanizmussal rendelkeznek. Mind a bűnüldöző, mint a végrehajtó szerveket és a médiákat is befolyásolni, manipulálni tudják. Egy része pl. korrupcióban vétkes.
Bűnözés és nemek:
- jóval nagyobb arányú a férfiaknál
- a nemi szocializáció közötti eltérés a legelfogadottabb magyarázat. A férfiaknál pl. a dominanciára való törekvés nagy szerepet kap a szocializációban, míg a nőknél a normakövetés és behódolás kap nagyobb szerepet à konformabbá válnak a nők.
- egyedi esetek ettől eltérhetnek.
Bűnözés és életkor:
- fiatalkorú bűnelkövetők esetében komoly erőfeszítéseket tesznek reszocializációjukra, ami olykor nem eredményes à visszaeső bűnözővé válnak.
- megnőtt és folyamatosan nő a fiatalkorú bűnelkövetők száma
- magas a visszaeső fiatalkorú bűnözők száma
- a célok, a sikerorientáltság oly nagy hatást gyakorolnak rájuk, hogy nem válogatnak az eszközökben ezek elérésére.
- életmódja a fiataloknak (divatos) egyre több pénz igényel, egyre több stressz helyzetnek vannak kitéve és nem tanulják meg levezetésének módját à agresszió.
II. Mentális zavarok: szorongás, neurózis, depresszió
Miért tekinthetjük devianciának:
- mert nem normákra épülnek a cselekedeteik.
- a hétköznapi viselkedést és konvencióit, szabályait szegik meg. Ezt reziduális szabályszegésnek nevezik. pl. ha beszélgetünk, akkor szemkontaktust teremtünk, testhelyzetünk odafigyelést tükröz. A pszichéz zavarokkal küzdők ezeket megszegik: semmibe néznek, leszegik a fejüket, gesztusaik nem megszokottak.
Miután nem találják meg az értelmet, ezért olyan megjelölést használnak rájuk, ami egyben minősíti őket à Az egyén még inkább ezt a viselkedést fogja produkálni, mert ha maga is elhiszi hogy zavar, nem fogja kontrollálni viselkedését. Ez egyben társadalmi kirekesztettségüket is eredményezi, azt a véleményt, hogy elzárva kell élniük a társadalomtól.
Kezelésük az ambuláns járóbetegekhez látszik közeledni napjainkban, kivéve a felügyeltet igénylőknél. Kezelésük gyógyszeres és lelki terápiás kezelés. A gyógyszeres kezelés tüneti jellegű à még nem sikerül megtalálni a szervi elváltozást és annak okát. Van genetikai eredete, a megfigyelések szerint különböző családokban generációkban fordul elő.
Amikor depresszióssá válunk vagy neurotikussá, az nem tartozik a deviancia körébe, csak a normától eltérő idegműködés, ami tudathasadáshoz vezet. Azonnal gyors kezelés indokolt a romlás megelőzése, illetve visszazökkenthető a normális működésbe.
Nagy szerepe van a csoportterápiának. A kezelés nagy terhet ró a beteg környezetére. Mivel egészségügyi ellátó rendszerünk része, mindazok a problémák, amik felmerülnek ezt a területet is érintik. Perifériás helyre kerül a pszichés beteg ellátása, szinte elkülönülve a többi ellátástól. Nagy erőfeszítés megfelelni a betegek elvárásainak, pl. személyiségi joguk ne sérüljön, tapintattal, diszkrécióval kezeljék őket.
Legnehezebb helyzetük azoknak van, akiknek családjuk, mint természetes támaszuk nem segít. Egy új intézményrendszert az elme szociális intézményrendszerét hozták létre. Emberhez méltatlan módon bánnak velük.
Az elzárás régmúltra tekint vissza, de régen halállal büntették és vallás magyarázatot adtak. Később bolondok házába zárták őket. Ez még ma is köztudatba van, hogy el kell zárni őket.
A mentális betegek egy része többször öngyilkosságot kísérel meg. Általában a depressziós betegeknél gyakoribb. Lelki, pszichiátriás kezelésben részesítik őket.
III. Alkoholizmus
Olyan következményei vannak, ami min az egyénre, mint az egyén társas környezetére nézve káros.
Orvosi tekintetből: kialakult egy olyan függőség, amely az egyént kényszerű, rendszeres ivásra fogja késztetni à mértéktelen alkoholfogyasztás a következménye. Egész életét annak rendeli alá, hogy ezen igényét kielégítse.
Társulhat hozzá:
- elszegényedés,
- szétzilált családi, baráti kapcsolatok,
- hajléktalanságig fokozódhat.
Sajátos életvezetés kapcsolódik hozzá. Nehéz megállapítani kit tekinthetünk alkoholistának.
Mérése a lakosság körében:
- Jellinek módszer: egy évben májzsugorodásban meghalt egyének bizonyos %-a
- megnézik az átlag alkohol fogyasztást. Mindenki belekerül az átlagba, ezért torzul az adat, de nemzetközi összehasonlításra alkalmas.
- Magyarországon a tiltott alkoholfőzés virágzik, így eleve nem lehet beszámítani az adatokba. Nem a valóságot tükrözi.
Magyarországon súlyos és elterjed deviancia az alkoholizmus. Társadalmi probléma, és egyre többen vannak a fiatalok körében, akiknél kialakult a függőség.
Kezelésük bonyolult, mert nem lehet kényszeríteni, csak ha kiskorút veszélyeztet az alkoholista felnőtt élete. A gyermekvédők kényszeríthetik:
- gyógyszerekkel a függőséget megszüntetik
- lelki terápiával javítják önértékelésüket, kitartást, stb.
A kezelések nem túl eredményesek à visszaesők. Ez betegség és nem életvezetési probléma, ahogy a kezelések mutatják.
A köznapi értelemben az absztinenseket lenézik. A kultúránkban az alkoholfogyasztásnak gyökerei vannak pl. ünnepek. Nincsenek éles határok, ezért nehéz kitalálni mikor alakul ki függőség. Mindig van olyan szituáció, amikor magyarázatot lehet adni az alkoholfogyasztásra, mert ez az elfogadott.
IV. Öngyilkosság
- Az öngyilkossági kísérletek száma legalább ötszöröse a halálesteknek.
- Az öngyilkosok több mint 2/3-a férfi.
- A halállal végződő öngyilkosságok gyakorisága az életkorral együtt emelkedik, de meglehetősen sokan halnak meg fiatalkorban és időskorban is.
- Az öngyilkossági kísérleteket elkövetők nagy része fiatalabb.
Az öngyilkosságok gyakoriságának 3 nagy emelkedési időszaka van:
1. 1860-70
2. századforduló körül
3. gazdasági válság éveiben.
Magyarország a legnagyobb öngyilkossági gyakoriságú országok közé tartozott.
V. Kábítószer fogyasztás
Kevés adatunk van róla. Leginkább két formája fordul elő:
1. ragasztószerek, más szerves oldószerek, festékek, benzin, éter gőzeinek belélegzése
2. különféle gyógyszerek, elsősorban altató és nyugtató, valamint élénkítő szerek nagy mennyiségű, egymással vagy alkohollal kombinált fogyasztása.
Magyarországon az altató és nyugtató hatású gyógyszer fogyasztása nő, s ezt ha nem is a kábítószer-fogyasztás de a gyógyszer-dependencia körébe sorolhatjuk.
A szipuzás elsősorban a tizenévesek, a gyógyszer- és alkoholkombinációk szedése valamivel idősebbek körében elterjedt. A szipuzók túlnyomó részben a társdalom leghátrányosabb helyzetű gyermekei közül kerülnek ki. Hátrányuk a szegénység, a szülők hiánya, elhanyagolás.
A deviancia szót manapság külföldön kerülik, mert önmagában is minősít. Ebbe a jelenségbe azonban beletartozik: a drogfogyasztás, a prostitúció és a homoszexualitás is.
Vallás
Vallás: A társadalmi integrációt biztosítja (Dürkheim). Ha az integráció gyengül, a vallás szerepe is gyengül mind a társadalomban, mint az egyének életében. A deviancia: a társadalmi integráció meggyengülésének tünete.
Vallás definíciói:
Szociológiai megfogalmazásban: az egyén törekvése önmaga meghaladására a tapasztalati világon kívüli feltételezett valóság segítségével.
A vallással szemben a tudomány viszont a világot a tapasztalati és absztrakt fogalmi szinten kívánja megismerni à A tudománynak és vallásnak problematikus a kapcsolata, viszonya. Megpróbálnak egymás mellett létezni, egymás tanait, nézeteit elfogadva.
Vallás elemei:
- tudati: birtokában van bizonyos ismereteknek
- érzelmi: hiszünk valamiben, élményként éljük meg a hitet. A hit határozza meg a viszonyunkat más emberekhez és Istenhez.
- viselkedési elem: vallási normáknak megfelelően viselkedünk
- szervezeti elem vagy felépítettség a társadalmon belül. Vallási szervezetek, intézmények.
A társadalom tagjaira jellemző vallásosság:
- belső: mi jellemző az egyénre
- külső: divathullámnak köszönhető.
Vallások közös jellemzői:
- rendelkezik szimbólumokkal: tiszteletet és félelmet ébresztenek úgy, hogy összekapcsolónak rituálékkal, szertartásokkal, amelyekben a hívők közössége vesz részt. Szimbólumok: kehely, oltár, kereszt, ételek, karácsony
- a rituálék elkülönülnek a hétköznapi élettől, ez a rendeltetésük: ünnepekké teszik azokat a napokat, amelyekhez kapcsolódnak (vallási ünnepek)
- mágia: az események befolyásolására tett törekvés, varázslatok és különböző rituálék segítségével. A modern társadalmakban nem jellemző, a primitívebbekben ma is használatos. Erre kiválasztott egyének vannak, a mágusok. Modern társadalomban a babonákban és asztrológiában találhatók meg a mágia gyökerei. Úgy gondoljuk, hogy bizonyos dolgokkal, személyekkel befolyásolni tudjuk az eseményeket. Modernkori mágia még a számmisztika is. Nem evilági lényekkel veszik fel a kapcsolatot és próbálják befolyásolni az eseményeket.
Vallás szerepe a társadalomban: Dürkheim szerint a vallásnak funkciói vannak:
- társadalmi integráció
- kompenzáció: hatalom fönntartása, társadalmi rend megőrzése, megerősítése
- világmagyarázatot ad
- újító vagy innovatív.
Mindaz, ami ezekkel a funkciókkal rendelkezik vallásnak tekinthető. Különböző vallások vannak, s néhány világvallássá vált. 5 világvallás van:
- kereszténység
- hinduizmus
- iszlám
- judeaizmus
- buddhizmus
A világvallások hasonlóságokat de különbségeket is mutatnak. Különböző időszakokhoz köthető kialakulásuk, különböző magyarázatot adnak, más-más élményt nyújtanak a hívőknek és más-más szervezettel rendelkeznek. Közös vonás: 1 központi szereplője van a hitvilágnak.
Vallási szervezetek: a hívők közösségének szerveződése:
- egyházak
- felekezetek
- szekták
- kultuszok
Egyházak: leghierarchikusabban szerveződik a hívők közössége. Csúcsán az egyház vezetője (pápa) van. Legalul a tisztség nélküli hívők állnak. Legitimizált szervezetek az egyházak. Működésüket mindenhol támogatja a társadalom is.
Felekezetek: kezdetben alulról szerveződött választott vezetőkkel rendelkező vallási szervezet volt, de a fejlődés során meglehetősen hierarchizálttá váltak. Kezdetben nagy részét szektaként kezelték, illegitimnek tekintették (pl. reformáció idején Kálvinizmus híveit üldözték, majd megerősödött, legitimmé, vallási felekezetté, majd egyházzá szerveződött.)
Szekta: elkötelezett hívők alulról szerveződő csoportja. Választható döntés a szektához való tartozás. Bomlékony szervezet. Illegitim módon működnek, társadalomra nézve károsnak minősülnek à ha működése nyilvánosságra kerül a törvény erejével igyekeznek megszüntetni. Néhányuk elismertségre tesz szert, legitimizálódik és felekezetté válik.
Kultusz: egy eszméhez, egy személyhez vagy akár egy tárgyhoz kapcsolódó csoportosulást jelent. Leglazább, legmúlandóbb vallási szervezet:
- transzcendentális meditáció
- asztrológia.
Van hívő közössége, de nincs szervezete. Igazán kapcsolatuk sincs egymással a hívőknek à csak azért mert van egy közössége egy hit szerint, tekinthetjük vallási szervezetnek.
Vallás és modernitás: a hagyományos vallási magyarázatok választ tudnak-e adni a modern társadalmak, emberek kérdéseire, problémáira. à nem tudnak választ adni. A kiutat a krízishelyzetekből nem tudják megadni a hagyományos vallások magyarázatai. A tudományok sem tudnak megoldást adni. Tehát ezért evidens, hogy az emberek megkeresik azokat a magyarázatokat, amelyek kultuszok illetve szekták formájában jelennek meg napjainkban.
Az átmeneti helyzetet krízisként éljük meg, vagy egzisztenciális problémákkal küszködünk. A hagyományos vallásnál eleve fel sem tehetjük azt a kérdést, hogy mi értelme van az életnek, mert meg van szabva. De társadalmi intézmények sem segítenek ebben minket. Tehát ha vannak olyan magyarázatok, amelyeket el tudunk fogadni, akkor nagyon nagy készséggel vetjük alá magunkat, hogy megtaláljuk az egyensúlyt.
Az új vallásoknál a vallás megéléséhez kapcsolódó szertartások újszerűek. A közösségi szellem, együttesség élményét nyújtják, amit a régi vallások nem tudnak. Ezek közül választhatunk, tehát megmarad az egyéni szabadságunk.
Csökken a tradicionális vallások értéke, újraértelmeződött a szent fogalma is. Ez a folyamat évszázadok óta elindult. A felvilágosodás az, ami elindítja azt a folyamatot, hogy a szent megtapasztalására egyéni lehetőségek adódnak. Mindenki megtalálja a maga szentségét. De azt is jelenti, hogy a szent és a profán hétköznapi dolgok kettétörnek. Mert eddig mindent átjárt a szentség a vallás. Vallási törvények voltak, és nemcsak a szertartásra vonatkoztak, hanem a hétköznapi életre is. A vallási szervezetek szabályozták a társadalom működését à a felvilágosodással jött az, hogy ketté kell választani a dolgokat (intézményi, egyéni) à csökken az egyház monopóliuma, szent és a profán dolgok kettéválnak = szekularizáció.
A modern vallások következményei:
- A papság szerepe megváltozott. Vannak olyan elemek, amelyek elvesztették hangsúlyukat és vannak olyanok, amelyek újakkal bővültek. pl. a katolikusoknál a papok a hűségüket azzal jelölik, hogy nőtlenek maradnak. A deviáns viselkedés arra kényszeríti a vezetőket, hogy elgondolkozzanak azon, hogy megfelelő-e ez a cölibátus a mai kor szellemének.
- A papság másik változása, hogy közösségteremtő szerepek kell vállalnia. Ez azért nehéz, mert a papság minden társadalomban minden korban az egyházi intézmény rangját és súlyát hordozza magában. Ha egy pap nem képes olyan közösséget szervezni, ami a lakosok zömét felöleli, akkor az egyház tekintélye csorbul. Tisztségviselőnek tekintik őket, és annak a tisztségnek a viselésére a szakrális tudása és a magas szintű műveltsége teszi alkalmassá. Emellett roppant fontos, hogy teológus, hogy képes vallási cselekedetek elvégzésére, hogy példás éltet él, és a vallási intézménnyel szemben feltétlen engedelmességet mutat. A legpregnánsabb a katolikus egyház abban, hogy centralizált a szervezet, mert egyetlen emberé a hatalom, s ez a pápa.
- Hierarchia: a viselkedését, magatartását a szervezet előírja, szabályozza, még a magánéltét is.